A tökéletes élmény megteremtését serkentő személyiségtényezők serdülőkorban

Jelen összegzés tárgya egy serdülőkorú (14-18 éves) fiatalok körében elvégzett vizsgálat rövid bemutatása, s az eredmények összefoglalása. A vizsgálat arra a kérdésre keresett választ, vajon a vizsgált populáció milyen mértékben él át ún. tökéletes élményeket (vagy ahhoz közeli állapotokat) különböző élethelyzetekben, illetve hogyan alakul a negatív élmények aránya a pozitívakéhoz képest. A vizsgálat további célja volt feltárni azon személyiségjellemzőket, amelyek meglétével összefüggésben elmondható, hogy a pubertáskorú fiatalok nagyobb arányban jutnak tökéletes élményekhez.

A tökéletes élmény

Csíkszentmihályi Mihály „flow”-elméletének (részletesen l.: Csíkszentmihályi Mihály (1997): A flow – az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Bp.) központi gondolata, hogy az ember személyiségének kiteljesedését, az egyéni képességek fejlesztését a tökéletes élményre való törekvés motiválja. A „flow”, vagyis az „áramlatban levés” a személyiség olyan működési állapota, amelynek gyakoriságával arányban lévő következmény a személyiség fejlődése, gazdagodása, a képességek folyamatos fejlődése, a boldogság átélése, valamint a tudatosság komplexitásának növekedése.

A flow elérésének feltételei a emberi személyiségből fakadnak, hiszen az egyén választja meg céljait, s törekszik azok elérésére, miközben igyekszik feladatainak nehézségét és képességeit egyensúlyban tartani.

A vizsgálat módszerei

A flow- és antiflow élmények (szorongás, unalom, apátia) gyakoriságának felméréséhez az Oláh Attila és munkatársai által készített Flow Kérdőívet használtuk, amely négy különböző élethelyzetben (családban, iskolában, barátok között és egyedül végzett tevékenységek közben) vizsgálja a pozitív és negatív élmények előfordulásának gyakoriságát. A vizsgálatban részt vevők (kb. 400 középiskolás diák) minden említett élethelyzetben egy ötfokú skálán jelzik a különböző általuk átélt élményállapotok meglétét, illetve gyakoriságát.

Használtuk továbbá A Pszichológiai Immunrendszer Kérdőívet (PIK), amelynek 16 skálája azonosítja azon személyiségjegyeket, amelyek biztosítják az egyén stresszel szembeni ellenállóképességét. Egy-egy skálába öt tétel tartozik, négyfokú skálán jelezhető, hogy a vizsgált személyek az adott állításokat milyen mértékben tartják magukra nézve igaznak.

 A vizsgálat eredményei

 1. A serdülők flow- és antiflow-élményeinek gyakorisága különböző élethelyzetekben

A vizsgálat alapján elmondható, hogy a flow-élmény elérésére a családi és baráti környezet adja a legtöbb lehetőséget. Ezen belül a nemek között szignifikáns különbséget tapasztaltunk: úgy tűnik, hogy a lányok főként családi környezetben jutnak tökéletes élményekhez, s ezt követik a barátokkal együtt végzett tevékenységek, míg a fiúknál éppen fordítva alakul. Ennek hátterében állhat az a családmodell, amely társadalmunkat jellemzi: a családi tűzhely őrzése, a család összetartása, életének megszervezése női feladat. A család fontossága a nők esetében nagyobb hangsúlyt kap, s a kamasz lányok készülvén későbbi feleség- és anyaszerepükre, gyakrabban élnek át pozitív élményeket családi körben. A másik magyarázat talán életkori sajátosság: a később érő fiúk még inkább a „lázadás” időszakát élik, a családdal, a szülőkkel való „kiegyezés” még várat magára.

Feltűnő, hogy a lányok társas helyzetekben gyakrabban élnek át flow-közeli állapotokat, mint egyedül végzett tevékenységek közben. Ebben szerepet játszhat a lányok magasabb fokú empátiakészsége, a társkapcsolatok iránti nagyobb igényük.

Legkevésbé az iskolai környezet ad lehetőséget a tökéletes élmény vagy ahhoz közeli állapot elérésére. Ez esetben is szignifikáns különbség mutatkozik a nemek között: a fiúk sokkal kisebb mértékben számolnak be pozitív iskolai élményekről. A tanulás mint belső motiváció a lányoknál vélhetően erősebb, így könnyebben juthatnak iskolai sikerélményekhez.

A szorongás megélése mind a fiúk, mind a lányok esetében az iskolai helyzetekben a legerősebb. Feltűnő, hogy a lányok gyakrabban szoronganak a fiúknál. Ez a már említett tanulási motivációval függhet össze, ám a háttérben további okok is feltételezhetők. Teljesítménycentrikus környezetben élünk, s világunk ezen jellege fokozottan érzékelhető a középiskolákban. A nők helyzete még mindig hátrányosnak tekinthető (lásd pl.: munkaerőpiaci feltételek), amely helyzet a férfiakénál nagyobb fokú szorongást generál. Egyedül végzett tevékenységek során is szignifikánsan jobban szoronganak a lányok, ami egybecseng korábbi megállapításunkkal, miszerint a lányok társas helyzetben gyakrabban élnek át flow-élményt.

Megjegyzendő, hogy a Flow Kérdőív megbízhatósági mutatói a szorongás mérésekor alacsony értéket mutatnak, azaz nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy a szorongás jelen kérdőívvel jól mérhető. Ennek oka lehet, hogy az iskolai környezetben állandóan változó szorongáshelyzettel találkozunk, hiszen a tanórák közötti szünetek lehetőséget adnak a „lélegzetvételre”, a nyomás alóli felszabadulásra, s az egyes tanórákra jellemző szorongásfok is eltérő. Ahhoz, hogy kijelentéseinket megalapozhassuk, érdemes a szorongást egy másik teszttel (pl. Spielberger) is mérni.

Mind az unalom, mind az apátia megjelenése – a szorongáshoz hasonlóan – az iskolában a leggyakoribb. E két vizsgált jellemző esetében is eltérés tapasztalható fiúk és lányok között: a fiúk gyakrabban élik át ezeket a negatív élményeket. A lányokat (a tanulási motivációval összefüggésben) az iskolai tevékenység jobban lefoglalja, így kevesebbszer kerülnek antiflow-közeli állapotba.

Mindhárom antiflow-élmény kapcsán elmondható, hogy mindkét nem esetében legkevésbé barátok között jellemző. Ennek egyik lehetséges magyarázata a proaktív interakció. Leegyszerűsítve: az egyén keresi a személyiségéhez illő helyzeteket, s ez barátai kiválasztásakor is érvényesül, olyanokkal van együtt, akikkel jól érzi magát.

 2. A pszichológiai immunkompetencia, valamint a flow- és antiflow-élmények összefüggései

A négy flow-helyzet értékeit összeadva és az antiflow-élményekhez viszonyítva megállapítható, hogy minél nagyobb fokú a negatív élmények megélése, annál kevesebb flow-élményhez juthatunk.

Ahhoz, hogy tökéletes élményeket vagy ahhoz közeli állapotokat élhessünk át, erős pszichológiai immunrendszerrel kell rendelkeznünk. A flow elérésének lehetőségét olyan személyiségjellemzők biztosítják, mint a pozitív gondolkodás, a kontroll- és koherenciaérzés, az öntisztelet, a kihívás és a rugalmasság, valamint fontos az énhatékonyság, a kitartás, illetve különböző társas viszonyulások megléte (pl. szociális alkotóképesség). Ezen túl elmondható, hogy a családi komplexitás igen magasan korrelál a flow-élmények gyakoriságával. A vizsgálat nem mutat szignifikáns összefüggést a flow elérése és az impulzivitáskontroll, valamint a flow és az érzelmi kontroll megléte között.

A vizsgálat eredményei alapján elmondható, hogy minél több szorongásélmény éri a serdülőket, annál gyakrabban élik át az unalom és az  apátia érzését is. Ez összefüggésbe hozható a pszichológiai immunrendszer gyengébb voltával, vagyis azon személyiségjellemzők hiányával, amelyekkel fentebb találkoztunk.

Elmondható tehát, hogy a pszichológiai immunrendszer elemei serkentik a flow-tevékenységet, s hozzájárulnak a képességek és a feladatok közötti egyensúly megteremtéséhez. A tökéletes élmény tartós megléte ugyanakkor erősíti a lelki immunitást, így a pszichológiai immunkompetencia és a flow cirkuláris oksági kapcsolatban vannak egymással.

Felhasznált irodalom:

Oláh Attila: A tökéletes élmény megteremtését serkentő személyiségtényezők serdülőkorban. In: Iskolakultúra 1999/6-7. Sz.